Kézből kézbe jár, mellkasról mellkasra fektetik, hátról hátra helyezik. Az egész rokonság összefog, és magukon hordozzák a gyereket. Tehát az ősi kultúrák természetes gyermek és utódgondozási szokásai, valamint a törzsfejlődésben a magasabb szintű emlősök utódgondozási szokásai hasonlóak. Az utóbbi harminc év sűrítette azokat a tudományos megfigyeléseket, amelyek alapján meg tudják állapítani, hogy különböző gyermekgondozási körülmények között milyen lesz a gyerek idegrendszere, szociális kapcsolatvilága, mennyire lesz extrovertált, nyitott, vagy esetleg elzárkózó, befelé forduló. Közben kialakult az intrauterin, (méhen belüli) fejlődést követő pszichológia is, amelyben már új vizsgálóeszközök, például ultrahang-diagnosztika, álltak rendelkezésre, amely már nyomon tudta követni az anya viselkedésének a gyermekre gyakorolt hatását. Így tudtuk meg azt például, hogy a pocaklakóval való kapcsolatfelvételben a babának küldött pozitív gondolat is örömhormon termelését indítja el az anya szervezetében, és endorfin fürdőbe helyezi a babát, aki ebben rendkívül jól érzi magát.
Az első időszakot bénultság, a veszteség tagadása, a valóság elutasítása jellemzi, az egyén szenvedése és dühe időnként kifejeződik. A tárgyvesztés tudatosításakor közöny, reménytelenség, kétségbeesés, a mindennapi feladatok megoldásának képtelensége és szomatikus panaszok megjelenése jellemző. A harmadik szakaszban a tünetek megszűnnek, a lelki egyensúly helyreállását új tárgykapcsolatok kialakulása követi. A krízisben lévő egyén jellemzői A krízisben lévő egyén az adott problémára, azon belül is egy-egy apró részletre fókuszál, sokat tud helyzetéről, azonban ismereteit képtelen strukturálni, keresi a megoldást, de elgyötört, szorongó, érzelmeit nehezen kontrollálja, impulzív. A tájékozódó megnyilvánulások, attitűdök megszokott rendszere felborul, megszűnik az egyén önmagára vonatkozó jövőképe. Munkavégzése alacsony hatásfokú, a mindennapos rutintevékenységek is nehézkessé válnak, regressziót tükrözhetnek. A krízisben lévő kapcsolatrendszere megváltozik, embertársainak megítélése a tőlük kapott segítségtől, támogatástól függ.
), azaz az érzések kifejezése csak tünetek útján lehetséges. A családi dinamika fő mozgatóereje a konfliktusoktól való félelem. Felhasznált irodalom BOGÁR, K., PERCZEL, F. D. : Trauma és pszichózis In: Psychiatria Hungaric 22 (4): 300- 310. 2007. DALLOS, R., PROCTER, H. : A családi folyamatok interakcionális szemlélete. In: Családterápiás olvasókönyv I. 1-39. HERMAN, E., BERLIN, I, : Családterápia pszichoszomatikus betegségekben, In: Családterápiák, Pszichológiai Műhely Sorozat, Akadémiai Kiadó, Bp., 1989., 98-125. o. HERMAN, J. : Trauma és gyógyulás Háttér Kiadó – Kávé Kiadó – NANE Egyesület, Bp., 2003. KÉZDI, B. : Szkizofrenogén családok, In: Családterápiák, Pszichológiai Műhely sorozat, Akadémiai Kiadó, Bp., 1989., 194-209. KULCSÁR, ZS. : Korai személyiségfejlődés és énfunkciók, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996., 305-353. MILLER, A. : A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felfedezése Osiris Kiadó, Budapest, 2005. ONNIS, L. : A pszichoszomatikus zavarok rendszerszemlélete Családterápiás sorozat 3., Animula Kiadó, 1993.
Az elfojtási folyamat számos pszichoszomatikus panaszhoz vezethet. korai adolescencia (14-15 éves kor) Előtérbe kerül az anyáról való leválás, a téri távolság növelése, mely belső küzdelmek és külső konfliktusok sorozatán keresztül valósul meg. A külső konfliktusok akkor válnak veszélyes mértékűvé (kiscsoportok, bandázás), ha az anya személyisége ezt provokálja, pl. zsarnoki vagy túlféltő, nem engedi a gyermeket leválni, vagy kiskorban kielégítetlenül hagyta szeretetigényét. Megjelennek a szexuális fantáziák (fiúknál manifesztebb), a nemi identitás az azonos neműekkel való szenvedélyes barátság révén erősödik. középső adolescencia (16-18 éves kor) A serdülőkor középső szakaszában a genitális ösztönkésztetések kerülnek előtérbe, (ellenkező nemű partner aktív keresése), párhuzamosan a szülőkről való leválással; ez utóbbi gyászhoz hasonló depresszív állapothoz vezethet. A leválással együtt újraélednek az Ödipális korszak problémái, ami, ha egykor megoldatlan maradt, most további bonyodalmakhoz vezet.
Ilyen az, amikor régóta érezzük nyomasztóan szomorúnak és tehetetlennek magunkat, és az életünk nem fordul jobbra annak ellenére sem, hogy próbálunk javítani, változtatni rajta. Ilyen az is, amikor problémákat okoz a napi életünk menedzselése, például nem tudunk helytállni a munkában, képtelenek vagyunk koncentrálni a feladatainkra, vagy amikor túl sokat aggodalmaskodunk, mindig a legrosszabbra számítunk. Segíthet a pszichológus akkor is, amikor úgy érezzük, hogy megterhelően sok energiába kerül összetartani az életünket, megtartani a kereteket, vagy amikor a viselkedésünk magunkra vagy másokra veszélyes, például túl sok alkoholt iszunk, túl keveset vagy túl sokat eszünk vagy alszunk, verbálisan vagy fizikailag agresszívan viselkedünk. Érdemes belefogunk a terápiába akkor is, ha újra és újra ugyanazokkal a problémákkal szembesülünk az életben, vagy konkrétan ugyanazt a dolgot görgetjük magunk előtt, ha túl sokat gondolunk fájdalmas múltbéli eseményekre, ha szenvedést élünk át a mindennapjainkban, és nem élvezzük azokat a dolgokat, amiket korábban szerettünk.
Ez egy pszichológussal sosem fordulhat elő. Neki nincsenek Önnel szemben elvárásai. Nincsen közös, élményekben gazdag múltjuk. Ez egy egészen másfajta kapcsolat. Milyen ez a kapcsolat? Olyan, amiben Ön őszintén és nyíltan lehet saját maga. Ahol nem kell titkolóznia, megfelelnie, álarcot viselnie. Újszerű élmény ez, mert megszoktuk, hogy minden szerephez tartozik egy viselkedés, öltözködés, megengedett "érzelemcsomag". De vajon kik vagyunk, amikor semmilyen maszkot nem viselünk? Milyen emberek vagyunk olyankor? Lehetséges ez egyáltalán? Van valaki a maszkok alatt, vagy csak az álarcok sokasága van? Erre is fényt deríthet; Önnek mit jelent az "Én". Támogatás vagy terápia? Az "életvezetési támogatás" több dologban is különbözik a hagyományos terápiától. Az egyik, hogy nincs mindig cél és időkorlát. Természetesen, amennyiben felmerül egy egészen konkrét probléma, akkor szükség van cél megfogalmazásra is, de általánosságban ez egy támogató beszélgetés. Éppen ezért a gyakoriság is folyamatosan változik.
Megismerkedtek a könyvtárral és a "mesekuckóval". Mondókáztak, verset tanultak, könyveket nézegettek és még egy kis kézműveskedésre is jutott idő. További képek megtekinthetőek ide kattintva. Júniusi "Ügyeskedő"Júniusi kézműves foglalkozásunkat 2022. június 13-án tartottuk a könyvtárban. Már a nyárra hangolódtunk és béka bábot készítettünk a gyerekekkel. A foglalkozás végén még mondókázásra és játékra is sor került... További képek megtekinthetőek ide kattintva. (Képek: FSZEK) Farsangi Ügyeskedő CD-lemezekből – onlineA munkadarabok elkészítése megtalálható ternet Fiesta 2021"Egy csepp vízcsepp" programmal csatlakozik könyvtárunk az idei online Internet Fiesta 2021 programsorozathoz. A víz világnapja alkalmából (március 22. ) a Vízcsepp című papírszínházi mesével készültünk. Ez a kedves mese a víz körforgását mutatja be játékos formában, gyönyörűen illusztrált képekkel, hogy a legkisebbek is megértsék ezt a természeti jelenséget, ahogy a kis vízcseppből harmat, pára, eső lesz... (A Csimota Könyvkiadó Papírszínház sorozatából) Visszatekintés 2020-ra Januári ÜgyeskedőIdei első "Ügyeskedőnk" ismét jó hangulatban zajlott, mindenki boldogan távozott az alkotásaival.