A civilek meg is keresték Gulyás Gergelyt az üggyel kapcsolatban, válaszban azonban azt kapták, hogy rengeteg pozitív hatása lesz ezeknek a beruházásoknak a környéken, és az államnak nem célja "a kerületi településrendezési szabályozás felülírása, a lakosságszám növekedéséből adódó hatások vizsgálata és a fejlesztések meghozatala pedig az önkormányzat feladata", azaz a következmények kapcsán mossa kezeit az állam, úgy hogy a döntés joga teljes mértékben a kormány kezében van. A Fehérvári út – Duna közötti barnamezős területre ezek a projektek további 15-20. 000 beköltözőt vonzanának, amely Kelenföld-Albertfalva lakosságát másfélszeresére növelnék. A kerület lakói már most is sokat panaszkodnak az óvodai és iskolai férőhelyek hiányára, az idősotthonok és rendelők várólistáira, ami tovább romlana csak, ha ezek a beruházások megtörténnének. Az is hozzátartozik ehhez a dilemmához, hogy az ilyen intézmények építése állami hatáskörbe tartozik, az önkormányzatnak nincsen közvetlen ráhatása. A zöldterületek kapcsán is jócskán elmarad a XI.
Az elmúlt pár hétben tíz új rozsdaövezeti akcióterületi kérelem érkezett be a XI. kerületi önkormányzathoz. Ha ezekre a kérelmekre rábólint az állam, akkor a kiemelt állami beruházások száma a kétszeresére, húszra fog nőni a kerületben, ami előreláthatóan tovább rontaná az amúgy is helyhiánnyal és közszolgáltatási krízissel küzdő kerület helyzetét. A KörTér – Környezettudatosak Tere Újbudán és a Védegylet civil szervezet közös sajtóközleményben hívja fel a figyelmet a rozsdaövezeti beruházások és a kelenföldi barnaövezet beépítésével kapcsolatos problémákra. Újbudán jelenleg 10 kiemelt állami beruházás folyik vagy készült el – Budapart, Citadella, Gellért-hegyi sikló, Galvani híd, Déli körvasút, Dél-Budai Centrumkórház, Vaba lakópark, BCE Ménesi úti campus, BME Innovációs Központ, Budapest-Varsó vasút –, amivel most is rekordernek számít az országban. Ezt a 10 új kérelmet igaz visszautasította az önkormányzat, azonban az utolsó szó nem a kerületi érdekképviseleté vagy az ott lakó embereké, hanem az államé, pontosabban a Miniszterelnökséget vezető miniszteré.
A Kossuth- és négyszeres Baumgarten-díjas író 125 éve született. 62 Steindl Imre neve összeforrott fő művével, a budapesti Országházzal. A világ egyik legnagyobb parlamenti épületének köszönhetően a mestert az egyetemes művészettörténet is számontartja, ami kevés magyar építészről mondható el. Sokat kellett azonban dolgoznia, hogy idáig jusson, munkásságának főbb állomásai szerencsére ma is láthatók, és nagyrészt a fővárost ékesítik. Az alábbiakban bemutatjuk a kevésbé ismert budapesti épületeit is, így emlékezve az építészre halálának 120. évfordulóján. 148 Kossuth Lajos az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vezetője volt. Már életében kultusz alakult ki körülötte, sok településen díszpolgárrá választották, itáliai otthonában is sokan felkeresték, 1894-es budapesti temetésén hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára. Születésének 100. évfordulóján, 1902. szeptember 19-én méltó módon kívánt megemlékezni róla az ország. 99 Harminc évvel ezelőtt kezdődött meg az elmúlt rendszerhez kötődő szobrok eltávolítása Budapest közterületeiről.
kerület, az egy főre jutó zöldterület a kerületben 6 négyzetméter – Bikásparknak 20 ezer ember ilyen igényét kell kiszolgálnia –, ami elmarad a WHO által előírt kilenctől, ha megvalósulnak ezek a beruházások, akkor akár négy négyzetméterre is csökkenhet ez a szám. Azt is hangsúlyozzák a sajtóközleményben, hogy sem az önkormányzat, sem pedig a lakosok nincsenek a rozsdaövezet és a barnamezős területek beépítését, csupán olyan beruházásokra lenne szükség, amik a már létező problémák megoldását szolgálják, nem pedig azokat tetőznék. A lakhatási krízis szempontjából sem túl ideálisak az ilyen bérlakás-komplexumok építése, ugyanis a 1, 5-kétmillió forint per négyzetméteres árak nem fogják növelni az agglomerációból való beköltözést, illetve nem nyújtanak olcsó lakhatási alternatívát a Budapesti lakáspiacon. A civilek szerint az ilyen ingatlanok 60 százalékát befektetési céllal vásárolják az emberek a kerületben, ami még a budapesti átlagos 40 százalékkal szemben is egy nagyon magas szám. Sajtóközleményükben a KörTér és a Védegylet arra kérik a jövőhéten felálló kormányt, hogy az újbudai, kelenföldi és albertfalvai lakosok és civilek érdekében azt szeretnénk elérni, hogy ne jelöljenek ki további kiemelt beruházásokat Újbudán, rozsdaövezeti akcióterület "köntösébe" bújva sem, és adják vissza az önkormányzatnak az építési jogköreit, amivel ez ellen a túlépítés ellen hatékonyan fel tudna lépni.
A híd az új helyén egészen a Lánchíd megnyitásáig, azaz 1849 végéig szolgálta a forgalmat. 101 Kevesen tudják, hogy a zugligeti Mátyás király út végén, az erdőben egy hatalmas talapzaton áll egy különleges, 110 éves Kossuth-szobor. Az egykori reformkori politikus születésének 220. évfordulóján felelevenítjük, hogy pontosan milyen körülmények között került a zugligeti erdőbe a műalkotás, és azt is megvizsgáljuk, hogy vajon tényleg ez volt-e az első köztéri Kossuth-szobor Budapesten. 95 Tamási Áron író, az Ábel-trilógiák és számos remekmű szerzője Farkaslaka, Kolozsvár és Budapest között élt a második világháborúig. 1944-ben Budapestre költözött. Az ostromot barátoknál és Bajor Gizi színésznő otthonában vészelte át, majd megkapta Kádár Erzsébet festő és író Alkotás utcai bérlakását. Otthonában, ahol haláláig élt, született egyebek közt a Bölcső és Bagoly vagy egyik legérettebb műve, a Hazai tükör. Itt mondta tollba immár ágyban fekvő betegként befejezetlen önéletrajzi vallomását, a Vadrózsa ágát.
01. 07. Szokai Szilvia Albertfalvi Közösségi kert, Budapest Főváros XI. kerület, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Kátai Lászlóné, Kelenvölgyi Általános Iskola, Király László, Nagy Károlyé, Pest megye, Sasadi Óvoda Újbudai Tesz-Vesz Óvoda telephelye, Ú Sajtó Két kertészkedéssel kapcsolatos pályázat eredményét is kihirdették Újbudán: a Sas-hegy Barát Kert címet elnyert kerttulajdonosok mellett a Legszebb Konyhakertek gondozói is díjat kaptak. Az Újbudai Önkormányzat, Újbuda Önkormányzata második alkalommal csatlakozott "A legszebb konyhakertek" – Magyarország legszebb konyhakertjei című országos versenyhez. A szeptember végén lezárult program Read more
2019. 12. 07. 2020. 03. 10. Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata, Budapest XI. kerület, Iskolai konyhakertek, Kátai Lászlóné, Kelenvölgyi Általános Iskola, Király László, Nagy Károlyé, Önkormányzati konyhakertek, Óvodai konyhakertek, Sasadi Óvoda Újbudai Tesz-Vesz Óvoda, Ú Sajtó Két kertészkedéssel kapcsolatos pályázat eredményét is kihirdették Újbudán: a Sas-hegy Barát Kert címet elnyert kerttulajdonosok mellett a Legszebb Konyhakertek gondozói is díjat kaptak. Az Újbudai Önkormányzat, és a Read more Kovács Szilvia programigazgató, Karcag város alpolgármestere által létrehozott "A legszebb konyhakertek" – Magyarország legszebb konyhakertjei országos programhoz csatlakozva Budapest Főváros Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata képviseletében dr. Hoffmann Tamás polgármester 2019. évben már hatodik alkalommal csatlakozik "A legszebb konyhakertek" dr. Hoffmann Tamás polgármester, Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata képviseletében – csatlakozva Kovács Szilvia programigazgató, Karcag város alpolgármestere által Kovács Szilvia ötletgazda, Karcag város alpolgármestere által létrehozott "A legszebb konyhakertek" – Magyarország legszebb konyhakertjei országos programhoz csatlakozva Budapest Főváros Kovács Szilvia programigazgató, Karcag város alpolgármestere által létrehozott "A legszebb konyhakertek" – Magyarország legszebb konyhakertjei országos programhoz csatlakozva Budapest Főváros 2016.
Az első szélesvásznú mozi a forradalom alatt megsérült és 1957-re újjáépített Corvin volt. A XIX. század első felében növekedésnek indult Pestről egyre többen költöztek ki a budai hegyekbe, hiszen a forgalom és zsúfoltság helyett ott nyugalom és friss levegő várta őket. A nagyobb telkek szabadon álló, kertes villák építését is lehetővé tették, melyek közül sokat a korszak legtöbbet foglalkoztatott építésze, Hild József tervezett. 115 A Petőfi híd Budapest belvárosának talán legkevéssé ismert hídja. Nem egy látványos alkotás, nem fényképezgetik az idelátogató turisták, de mégis, közlekedési szempontból a város egyik legfontosabb átkelője. A hidat 85 évvel ezelőtt, 1937. szeptember 12-én adták át, akkor még Horthy Miklós hídként. 1 96 Pulszky Ferenc negyedszázadon át volt a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, és ott bábáskodott a korszakban létrejött többi múzeum megalapításánál. De Pulszky Ferenc sokkal több volt, mint a Magyar Nemzeti Múzeum talán legjelentősebb igazgatója, ő volt a dualizmus "kultúrpápája".