A nyilvántartásba vétellel az ügyfél együttműködési kötelezettséget vállal a kirendeltséggel. Az adminisztrációs terhek és a várakozási idő csak úgy csökkenthető, ha bizonyos pontokon, ahol a döntéshez nem kell mérlegelni, nincs szankciós következmény, ott nem születik határozat (pl. : nyilvántartásba vétel, szünetelés, bejelentésre történő megszűnés). Továbbá megvizsgálásra kerülnek azok az együttműködési / bejelentési kötelezettségek, ahol elektronikus formában is kapcsolatot tud tartani az ügyfél. Jelentősen csökkenthető az adminisztráció, ha a jelentkezés elmulasztása esetén felszólító végzés nélkül kerülhetnek a nyilvántartásból törlésre az ügyfelek. Az adminisztrációs terheket csökkenteni lehet ügyek összevonásával is, például a kérelmek összevonásával az álláskeresési ellátások és a nyilvántartás vonatkozásában. Jogosultak köre Álláskeresőként azt a személy lehet nyilvántartásba venni aki: a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban, valamint megváltozott munkaképességű személyek ellátásban nem részesül, és munkaviszonyban nem áll és egyszerűsített foglalkoztatás kivételével egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az illetékes kirendeltséggel együttműködik.
Amennyiben valamelyik tantárgyból tanév végén nincs lezárva a végzős, a sikeres pótvizsgát követően regisztrálhat az ügynökségnél. Azok az egyetemet végzettek, akiknek elmaradt vizsgáik vannak, a sikeres vizsgát követően jelentkezhetnek az ügynökségnél. Esetükben a tanulmányok befejezését követő 12 hónapon belül meg kell szerezniük a licencvizsgát. A hatvannapos határidőt túllépve a végzetteket nyilvántartásba veszik ugyan, de nem lesznek jogosultak a munkanélküli-segélyre. A nyilvántartásba vétel érdekében az alábbi okiratokkal kell jelentkezni: – személyazonossági igazolvány (eredeti és másolat); – tanulmányokat igazoló okiratok (végzettséget igazoló tanúsítvány vagy érettségi oklevél (eredeti és fénymásolat). Amennyiben csak igazolást tudnak mellékelni, abból egyértelműen ki kell derüljön a tanulmányok elvégzésének időpontja; – családorvosi igazolás a munkaképességről vagy korlátozott munkaképességről. A nyilvántartásban lévő végzősök, akik a tanulmányaik befejezését követően nem helyezkedtek el, nem tanulnak tovább, nincs jövedelmük, illetve amennyiben van, az kisebb, mint a szociális referenciamutató, kérvényezhetik a munkanélküli-segély juttatását, amelynek összege 250 lej, és hat hónapig folyósítják.
Ha több munkáltatónál dolgozott, a járulékalapokat átlagolni kell. Ha valakinek nem volt végig munkaviszonya, vagy vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó jogviszonya, a számítás alapja arányosan csökken. A járadék összege ennek az átlagbérnek a 60 százaléka, és nem lehet magasabb a minimálbérnél – 2016-ban napi 5110 forint. Meddig jár a támogatás? Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 36, de legfeljebb 90 nap. 10 nap jogosultsági idő felel meg 1 nap járadékfolyósítási időnek. A járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a munkaügyi kirendeltségen való jelentkezésének a napja. Mi történik, ha állást találok? Ha az álláskereső legalább 4 órás, határozott idejű munkát talál még azelőtt, hogy kimerítette volna az álláskeresési járadék folyósítási idejét, akkor kérelmezheti, hogy a még hátra lévő időtartamra járó összeget megkapja. (Ez a hátralévő időre járó összeg 80 százaléka lehet. ) Ha valaki ugyanannál a cégnél létesít munkaviszonyt, ahol azelőtt dolgozott, mielőtt munkanélkülivé vált, nem kap pénzt.
Az első jelentkezés alkalmával – ellátás iránti, vagy nyilvántartásba vételi kérelem benyújtási szándék jelzése esetén – a járási (fővárosi kerületi) hivatal nyilatkozat nélkül is fogadja az e-mailt. Bővebb – Munkanélküli regisztráció 2022 Hirdetés
2020. 04. 05. 10:10 Mi a különbség az álláskeresési támogatás és az álláskeresési segély fogalma között? A két fogalom külömböző, melyiknek mi a jelentése? Az álláskereső részére legfeljebb 90 napig folyósítható ellátás az álláskeresési járadék. Álláskeresési segélynek hívjuk azt az ellátást, amit a röviddel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt álló álláskeresők kérelmezhetnek. Kik jogosultak álláskeresési járadékot igényelni? Álláskeresési járadék esetén: az az álláskereső, aki az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Ki jogosult az un. nyugdíj előtti álláskeresési segélyt igényelni?