§ (1) A közgyűlés a határozatával a legalább három hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául. (2) A határozat meghozatala során a hátralékos tulajdonostárs nem élhet a szavazati jogával, az ő tulajdoni hányadát a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni. " A költségekkel elmaradt tulajdonosok szavazata érvényes-e a végszavazáson? Más esetekben a hátralékos tulajdonos bármilyen korlátozása törvénytelen. ÚJ SZAVAZÁS A társasházi törvény nem rendelkezik arról, hogy ugyanazon témában újra, napirend szerinti döntést lehet kérni. A törvény logikája szerint az érvényes közgyűlési határozat 60 napon belül megtámadható, ha valaki azzal nem ért egyet. A program megvalósításánál azonban figyelembe kell venni, hogy ha sokan nem fogják befizetni a "saját erőt", akkor rendelkezik-e a ház azzal az összeggel, amellyel meg tudja előlegezni a költséget az esetleges perek befejezéséig.
2. A közös költségnél is hiba csúszott be a közös képviselő részéről, ugyanis a közgyűlés alacsonyabb összeget szavazott meg 3. Az egyik napirendi pontról ("A 2011. évi költségvetés beterjesztése, megvitatása és döntés a költségek mértékéről") egyetlen szó sem hangzott el, csak a közös költség emelésének mértékéről volt szó. Ezt is észrevételeztem a jegyzőkönyvben. Felkeresett a közös képviselet részéről egy fiatalember, hogy beszéljük meg a felvetett észrevételeimet, melyeket nem vitattak. A jegyzőkönyv hat oldalra sikeredett, elég sok volt a hozzászólás, ezért azt kérték, hogy költségkímélés miatt rövidítsem le. Számomra már ez is "kivonatos" volt, így sem írtam le sok dolgot. Kérték továbbá, hogy külön írjak határozati jegyzőkönyvet, mert ezt akarják lefénymásolni és postázni a tulajdonosoknak. Közöltem, hogy ha alig írok valamit a jegyzőkönyvbe, akkor a távolmaradt tulajdonosok egyáltalán nem tudják, hogy miről szólt a közgyűlés. A válasz az volt, hogy: "miért nem jöttek el, ez az ő bajuk".
A társasházi törvény szerint nem a közgyűlésen kell felolvasni azon tulajdonosok nevét, akik tartoznak, hanem a közgyűlési meghívóval együtt minden tulajdonosnak meg kell küldeni ezt a listát. A tulajdonostársaknak ugyanis joguk van tudni, hogy kik azok, akik nem teljesítik a közös költség befizetési kötelezettségüket. G 14 Amennyiben a meghívóval együtt a közös képviselő nem küldte meg a listát, úgy azt pótolhatja a közgyűlésen is. Ebben az esetben azonban – ha vannak kívülállók, nem tulajdonosok is jelen – úgy a felolvasás alatt célszerű lenne kiküldeni őket a közgyűlésről, vagy nyilatkoztatni őket arról, hogy az ott elhangzottakat üzleti titokként kötelesek kezelni. közgyűlés Tartozók szavazati joga Érvényes, mivel a tulajdonosi jogosultság nem korlátozható azért, mert valaki nem fizette be a közös költséget. A törvény egy esetben korlátozza a hátralékos tulajdonos szavazatát, ha a tartozó tulajdonában álló lakásra jelzálogjog bejegyzéséről a közgyűlés dönt. A társasházi törvény rendelkezése a következő: "30.
Nem létezik, hogy a jogalkotónak az volt a szándéka, hogy ilyenkor a jogellenességre a társasház-közösség igényeket alapozhasson, vagy a tulajdonostárs igényt ne alapozhasson. Ha pedig így van, a jogalkalmazó kötelessége, hogy védelmet nyújtson a sérelmet szenvedõnek. Minthogy érvénytelenség megállapítására és az ezzel összefüggő jogkövetkezmények alkalmazására az elévülés szabályainak megfelelő időn belül előterjesztett kereset nélkül már nincs többé mód, a védekezés egyetlen eszköze a hatálytalanság ítéleti kimondása marad, természetesen csakis kérelemre és csakis a sérelmet szenvedett tulajdonostárssal szemben. Törvénymódosítás nélkül csak így lehet megakadályozni azt, hogy jogsértõ határozatokra épülõ igényeket bíróság elõtt sikerrel érvényesítsenek. A hatálytalanság intézményét a Ttv. § (1) bekezdés utolsó mondata is ismeri. A törvény szerint errõl akkor lehet szó, ha a társasház-közösség túllépett saját jogalanyiságának határain. Nézetem szerint tehát kimondható a közgyûlési határozat hatálytalansága, ha az a jogalanyiság tartalmi kereteit nem tartotta tiszteletben.
KIZÁRÁS A SZAVAZÁSBÓL 1. : A társasházi törvény szerint van-e mód a közgyűlés szavazásából kizárni azokat a lakókat, akik tartoznak a közös költséggel, és nem is laknak ott? 2. : Az a lakó, aki a szavazás végeredményét megkérdőjelezi, fordulhat-e bírósághoz, és csak a maga nevében vagy a társasház nevében? 3. : Ha a lakók nevében fordul a bírósághoz, a lakók hány százalékának a beleegyezése kell? 4. : A közös képviselet felé benyújthatunk- e olyan kérelmet, hogy az általuk megbízott képviselővel nem vagyunk megelégedve, és kérhetjük-e egy másik személy kijelölését? G8 1. Társasházi törvény rendelkezése: 30. § (1) A közgyűlés a határozatával a legalább három hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául. (2) A határozat meghozatala során a hátralékos tulajdo- nostárs nem élhet a szavazati jogával, az ő tulajdoni hányadát a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni.
A határozatok megtámadására irányadó perindítási határidő anyagi jogi jellegéből következően a keresetlevélnek a határidő utolsó napján – a munkaidő végéig – a bírósághoz meg kellett érkeznie. Mindezek alapján a Kúria szerint helyesen következtetett a másodfokú bíróság a 9-es és 10-es határozatokat támadó kereset elkésettségére és a szubjektív perindítási határidő elmulasztása miatt a kereset megalapozatlanságára. Így a Kúria a Kúria a jogerős hatályában ismertetett döntés (Kúria Gfv. VII. 30. 400/2020. ) a Kúriai Döntések 2021/10. számában 286. szám alatt jelent meg. Releváns jogszabályhely: 2013. évi V. tv. § (1) bekezdés, 2011. évi CLXXXI. § (2) bekezdés. Kapcsolódó cikkek 2021. október 8. A jogszabályon alapuló ügyféli minőség időbeli korlátja A jogszabályon alapuló ügyféli minőség csak addig az időpontig illeti meg az ügyfelet, amíg az ügyféli jogállását megalapozó körülmény fennáll. Amennyiben a kérelmező a jogszabály szerint már nem minősül ügyfélnek, de ügyféli jogokat kíván gyakorolni, ebben az esetben őt terheli annak bizonyítása, hogy az adott közigazgatási ügy jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érinti – a Kúria eseti döntése.