Ezesetben az iratok kiadását a feladásról szóló postai irat igazolja. A Könyvelési Szerződés megszűnése esetén a Könyvelő Iroda a könyvelési adatokat tartalmazó elektronikus adatállományokat, adatokat elektronikusan csak abban az esetben jogosult átadni, ha az Ügyfél igazolja, hogy rendelkezik a könyvelési szoftver felhasználó jogával. Egyébként a feldolgozott, elektronikusan tárolt adatokat a Könyvelő Iroda kinyomtatva, papíralapon adja át az Ügyfélnek. A Könyvelési Szerződés megszűnését követően a Könyvelő Irodát nem terheli a számítógépes adatállományok megőrzésének kötelezettsége.
Nem felel a Könyvelő Iroda, ha a közreműködő harmadik személyt az Ügyfél jelölte ójogviszonyokban az Ügyfél kára alatt jellemzően az adóbírságot, mulasztási bírságot kell érteni. Nem minősül kárnak az Ügyfél terhére megállapított, megfizetett adóhiány. A Könyvelő Iroda kártérítési felelőssége – vétkesség hiányában – nem áll fenn az olyan adózási kérdésekben, ahol a jogszabály szövege és az adóhatóság jogalkalmazási gyakorlata nem egyértelmű, jogbizonytalanság áll fenn, illetőleg e témakörökben gyakori, vagy csak kizárólag NAV állásfoglalások születnek. A Könyvelő Iroda kártérítési felelőssége nem áll fenn azon könyvviteli, adó- és más jogszabályi kötelezettségek megsértése esetén, amelyekre a szerződéses szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki. A Könyvelő Iroda kártérítési felelőssége nem áll fenn az Ügyfél által szolgáltatott, tartalmilag nem hiteles számviteli bizonylatok feldolgozásából eredő károkért. A Könyvelő Iroda nem felel a számviteli bizonylatként szolgáló okmányok eredetiségéért, érvényességéért és fordításáért, valamint az okmányokban említett áruk típusáért, mennyiségéért és minőségéért.
"Rázósabb" esetekben azonban később is indokolt jogászt bevonni az ügybe, ha a vállalt munkának lehetnek olyan elemei, amelyek a könyvelő korábbi tapasztalatai alapján még nem merültek fel. Az is jó megoldás, ha az "alapszerződésben" nem igyekeznek minden eshetőségre kitérni, ezzel szinte minden esetben újraalkotni a szerződést, hanem az abban nem szabályozott kérdéseket "általános szerződési feltételek" címszó alatt a vállalkozás honlapján elérhetővé teszik minden ügyfelük számára, és a konkrét szerződésben csak hivatkoznak erre. A szerződés megfogalmazása előtt célszerű a könyvelőnek, a könyvelőirodának a szakmai felelősségbiztosításra vonatkozó szerződését – nagyon-nagyon figyelve az "apró betűs" részekre – gondosan áttanulmányozni, és a biztosító által elismert kockázatot is figyelembe véve dönteni a vállalható, vagy éppenséggel nem vállalható feladatokról. (Idetartozik annak kérdése is, hogy adhat-e a könyvelő adótanácsot, de erről cikkem következő részében lesz szó. ) Ahogyan arra fentebb már utaltam, a felróhatóan végzett könyvelési munkából eredő – szerződésszegéssel okozott - károkat az ügyfél a Ptk.