Nagyon is ajánlatos, méghozzá több ok miatt. Ahogyan említettem, sokféle génpanel szerint készülhettek ilyen vizsgálatok. Először azt nézzük meg, hogy a már meglevő eredmények alapján milyen célzott terápiás lehetőségek állnak rendelkezésre. Ebben az általunk kifejlesztett elemző módszer és orvosi döntéstámogató rendszer, a "kalkulátor" segí működik ez a kalkulátor? Miután minden beteg daganatában átlagosan 4-5 génhiba is előfordulhat a lehetséges 6 millióból, az orvosnak irdatlan információs halmazt kellene értékelni ahhoz, hogy a legjobb terápiás döntést hozza. Ebben nyújt segítséget az orvosi informatika. Döntéstámogató szoftverünk e téren egyedülállóan eredményes – ezért is van iránta rendkívüli nemzetközi érdeklődés. Nemcsak a molekuláris elemzést, hanem az egész precíziós onkológiai eljárás folyamatát támogatja és egységesíti ("Precíziós Onkológiai Program"). A szoftverbe orvosok és betegek is tudnak online regisztrálni. Amennyiben a beteg regisztrál közvetlenül, megszervezünk egy orvosi konzultációt, részletes tájékoztatást kaphat a programról, és arról, hogy egyáltalán szükség van-e a precíziós onkológiai eljárásra.
Ez új lehetőségeket nyit meg számomra, olyan programok kidolgozásában, szervezésében vehetek részt, amik reményeim szerint sok emberhez eljutnak majd, közvetlen, érzékelhető, kézzelfogható hasznuk lehet. A kiemelkedően magas hazai daganatos halálozás is azt mutatja, hogy komoly feladataink vannak e téren. Természetesen az én saját szakmai prioritásom – azaz a prevenció – mellett rettentően fontosnak tartom, hogy az Alapítvány segíthet a daganatos betegek életminőségének javításában, hozzájárulhat gyógyulásukhoz, rehabilitációjukhoz. Egyetemi kutató orvosként, az egészségügyben jártas emberként hogyan fogalmaznád meg a 21. századi rák-kérdést? A rák korunk egyik legfontosabb népbetegsége, számos országban vezeti a halálozási ranglistát (abszolút halálozásban vagy az elvesztett életévek tekintetében). Bár a daganatterápia rengeteget fejlődött az elmúlt időszakban, még ma is több daganat (pl. tüdőrák, hasnyálmirigy-daganatok) túlélése meglehetősen alacsony, sok beteget elveszítünk. Ha emellett azt is figyelembe vesszük, hogy a modern daganatterápia meglehetősen drága, akkor egyértelmű, hogy a megoldást a hatékony daganat-megelőzés jelenti.
Napozás, UV-terhelés: óvakodjon a túlzásba vitt napozástól, a gyermekeket fokozottan óvja a napsugárzástól, valamint használjon naptejet; ne járjon szoláriumba. Szennyező anyagok: kövesse a szükséges biztonsági előírásokat, és összességében is óvakodjon a rákkeltő anyagoktól (például azbeszt, benzol, levegőszennyezés stb. ), függetlenül attól, hol is tartózkodik. Sugárzás: tájékozódjon, hogy otthona, környezete nincs-e kitéve a természetes, magas radonsugárzásnak, és ha igen, törekedjen az állapot csökkentésére. Szellőztessen naponta. Szoptatás: a kismamák a szoptatással együtt csökkenthetik a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát, éppen ezért, ha csak teheti, szoptassa kisbabáját. Hormonterápia: a hormonpótló kezelések növelhetik a rák bizonyos fajtáinak kockázatát, ezért csak korlátozottan alkalmazzon ilyeneket. Védőoltások és fertőzések: gondoskodjon arról, hogy gyermekei részt vegyenek a következő oltási programokban: Hepatitis B, Humán papillomavírus. Szűrés: az életkor előrehaladtával rendszeresen vegyen részt a különféle szűrőprogramokban, hiszen a korai felismeréssel egyenes arányban nőhet az adott kezelés sikeressége.
A káposztafélék nagyágyúja az izothiocianátok közé tartozó aktív vegyület, a szulforafán: felgyorsítja a daganatképző méreganyagok kiválasztásást, elősegíti a programozott sejthalált. Emellett antibiotikus, baktériumellenes hatása is van, sőt a HPV vírus okozta daganatokat is képes gátolni. A fokhagyma orvosi alkalmazása is többezer évre tekint vissza. A legutóbbi vizsgálatok tanúsága szerint jelentős a nyelőcső-, gyomor- és vastagbélrák megelőzésében, és a mindennapos főzés elengedhetetlen, kellemes ízt adó kelléke a vöröshagymával együtt. Egy Shanghai-környéki vizsgálat szerint azoknál a személyeknél, akik napi 10 gramm fokhagymát és vöröshagymát fogyasztottak, a prosztatarák 50%-kal kevesebbszer fordult elő. Az emlő- és prosztatarák előfordulása szignifikánsan kevesebb a világ azon régióiban, ahol a szója a mindennapos táplálkozás alapvető eleme. Az izoflavonoidok legfőbb forrása a szójaliszt, a pörkölt szójabab, a miszo, a szójatej és a tofu. A daganatellenes hatás dózisfüggő. Legjobb, ha már gyermekkorban elkezdődik.
Könyv Család és szülők Életmód, egészség Életrajzok, visszaemlékezések Ezotéria Gasztronómia Gyermek és ifjúsági Hangoskönyv Hobbi, szabadidő Irodalom Képregény Kert, ház, otthon Lexikon, enciklopédia Művészet, építészet Napjaink, bulvár, politika Nyelvkönyv, szótár, idegen nyelvű Pénz, gazdaság, üzleti élet Sport, természetjárás Számítástechnika, internet Tankönyvek, segédkönyvek Társ. tudományok Térkép Történelem Tudomány és Természet Utazás Vallás, mitológia E-könyv Egyéb áru, szolgáltatás E-könyv olvasók és tabletek Idegen nyelvű Diafilm Film Hangzóanyag A Libri egyedi termékei Kártya Képeslap Naptár Antikvár Folyóirat, újság Szívünk rajta Szolfézs, zeneelmélet Zene Komolyzene Könnyűzene Népzene Nyelvtanulás Próza Spirituális zene Szolfézs, zeneelm. vegyes Zene vegyesen Akció Animációs film Bábfilm Családi Diafilm vegyesen Dokumentumfilm Dráma Egészségről-betegségről Életrajzi Erotikus Ezoterika Fantasy film Film vegyesen Gyermekfilm Háborús Hobbi Horror Humor-kabaré Ismeretterjesztő Játékfilm Kaland Kötelező olvasmányok-filmfeld.
Interjú Dr. Kiss Istvánnal, az alapítvány új kuratóriumának elnökével "A rák korunk egyik legfontosabb népbetegsége, számos országban vezeti a halálozási ranglistát. Bár a daganatterápia rengeteget fejlődött az elmúlt időszakban, még ma is több daganat túlélése meglehetősen alacsony, sok beteget elveszítünk.. Ha emellett azt is figyelembe vesszük, hogy a modern daganatterápia meglehetősen drága, akkor egyértelmű, hogy a megoldást a hatékony daganatmegelőzés jelenti. " Személyes és/vagy szakmai motiváltságot éreztél, amikor a 32 éves rákellenes alapítvány új vezető testületében elvállaltad, hogy kuratóriumi elnökként részt veszel a 21. századi rák-kérdésben felvetődő társadalmi tájékoztatásban és tudatformálásban? Mindkettőt. A személyes motiváció még az alapítvány létrejötte körüli időkre vezethető vissza, amikor nagy tisztelettel figyeltem létrejöttét, tevékenységét. Számomra – akkor még mindenfajta személyes ismeretség és kapcsolat nélkül – ez az alapítvány testesítette meg mindazt, amit a szó legjobb értelmében vett civil/karitatív szervezet jelent.
Világszerte dollármilliárdokat költenek rákkutatásra. Ezek a kutatások sok eredménnyel jártak. Egyes rákfajták kezelhetővé váltak, de a hosszútávú túlélés nem a várakozásnak megfelelően alakul. Az emberi szervezet hatvanezer milliárd sejtből áll. Egy ilyen tökéletesen szervezett rendszerben is előfordulhatnak hibák. Naponta számtalan hibás, a szabályoknak nem engedelmeskedő sejt keletkezik a testünkben. Ezeket az immunrendszer vagy kisepregeti, vagy nyugvó állapotban tartja, nem engedve teret a burjánzásnak. Ez részben a rákkeltő anyagok kiürítésével, semlegesítésével, részben a daganatot tápláló érhálózat kifejlődésének meggátlásával, a sejt fékentartásával, vagy a hibás sejtnek öngyilkosságra késztetésével valósulhat meg. Nem daganatos betegségben elhunytak boncolásakor 98%-ban találtak kisméretű pajzsmirigy-, 40%-ban prosztata-, 33%-ban emlődaganatokat. Ez arra utal, hogy a táplálékokban lévő anyagok képesek lehetnek a kezdeti stádiumú daganatos sejtek fékentartására. A nyugati medicina terápiás fegyvertárához tartozik a műtét.
Szerencsére az egyre javuló diagnosztikus lehetőségeknek köszönhetően a korai stádiumban felfedezett rák "kioperálható". A szépséghiba csak az, hogy ugyanazon folyamatok, melyek ezt a daganatot létrehozták, továbbra is ott munkálnak a testben, magukban hordozva a kiújulás esélyét. A sugárterápia és a kemoterápia ezt próbálja meg kivédeni, de ezért a hatásért nagy árat kell fizetni, hiszen a sugár hónapokra beteggé teheti a vért, a kemoterápia pedig embertpróbáló mellékhatásokat zúdít a betegre. Kellene tehát valami, ami egész életünkön át véd minket a rosszindulatú betegségektől, és ez a táplálékok helyes megválasztásával érhető el. Ilyen megközelítésben a rák olyan krónikus betegségé szelídül, ami folyamatos kezelést igényel, mint a mozgásszervi betegségek vagy a cukorbetegség. A 20. század elejéig a legfőbb "gyógyszer" a táplálék volt. A növényekben lévő drogok és gyógyszerek között leginkább "előállításukban" van különbség. Utóbbiak szintetikus úton, gyorsan, nagy mennyiségben állnak rendelkezésre, de pontosan ez az, ami problémássá teszi őket.
táplálkozás, levegőszennyezés, foglalkozási expozíciók). Hogyan hagyhatnánk ezeket az adatokat figyelmen kívül? Ugyancsak pontosan ismerjük, milyen hatásmechanizmussal vezetnek egyes fertőző betegségek daganat-kialakuláshoz, és ezt statisztikai adatok is alátámasztják. A tudományos világban egyelőre nem vált elfogadottá a "random mutációk" elmélete, hiszen számos ismeretnek, adatnak ellentmond. A népszerű tudományos sajtóban viszont igen nagy szenzációként söpört végig a világon a hír, míg az érdemi vitát és a cáfolatokat már nemigen követték. A jelenség egyébként felhívja a figyelmet az újságírás felelősségére is, arra, hogy az új/érdekes/ellentmondásos/szenzáció ízű eredmények túlzott publicitást kapnak, és rossz irányba befolyásolhatják a lakosság attitűdjét. Persze, hiszen kényelmesebb elfogadni azt, hogy "random mutáció", úgysem tehetek semmit, mint tudatosan egészségesen élni, figyelni a kockázati tényezők kiiktatására. Véleményem szerint tehát érdekes, de vitatható eredményekről van szó, amelyek például részben magyarázhatják az egyes szervek között előforduló daganat-gyakorisági különbségeket, de nem cáfolják a környezet és az életmód fontos szerepét a daganat-kialakulásban.
Minden mutáció különböző mértékben érzékeny a célzott gyógyszerekre, van amelyik rezisztens. A szoftverrel sikerült kiválasztani azt a gyógyszert, amely már két és fél éve daganatmentesen tartja a beteget, míg a korábban alkalmazott gyógyszer hatástalan volt.