A differenciált pajzsmirigyrák (DTC, differentiated thyroid cancer) prognózisa az esetek többségében kedvező, ám a betegek jelentős részénél a daganat tartósan fennáll vagy kiújul, és az esetek kis részében a pajzsmirigyrák halálhoz vezet. Pontos kockázati besorolás szükséges azon betegek azonosításához, akik profitálhatnak az agresszív terápiából és a szoros nyomon követésből, azonban a jelenlegi rendszer nem alkalmas azoknak az eseteknek a nyilvántartásához, akiknél kedvezőtlen betegségkimenetel várható. Éppen ezért új prognosztikai faktorokkal kell bővíteni a kockázatbesorolási algoritmust. Két potenciális prognosztikai faktorként kínálkozik a szérum-tirotropin- (TSH) szint és a pajzsmirigy-autoimmunitás. A TSH egy fontos növekedési faktor, mely a pajzsmirigy működését szabályozza. A szérum TSH-koncentrációja direkt korrelációt mutat a pajzsmirigygöbök rosszindulatú elfajulásával, illetve TSH-szuppresszióval javíthatók a nagy kockázatú DTC-betegek életkilátásai. Eddig azonban nem tisztázott pontosan, hogy a TSH-szint összefüggésben áll-e a betegség stádiumával és más kiegészítő prognosztikai tényezőkkel.
Forró göb esetén lehet ugyan tartósan gyógyszeresen visszaszorítani a túltermelést, de az gyakori ellenőrzést igényel. Sokszor viszont a forró göb műtéti eltávolítása tartós alulműködéshez vezet, mert a pajzsmirigy többi része más módon beteg és nem képes a megfelelő tiroxin mennyiséget termelni. A hipotireózis beállítása egyszerű, hiszen csak meg kell találni időszakos ellenőrzéssel a megfelelő dózist, amit aztán évei egy-kétszeri vizsgálattal lehet követni. Viszont, ha maradt bent pajzsmirigy szövet, akkor időnként ultrahangot is kell csinálni, hogy újabb göbök nem fejlődnek-e ki a maradékban (valószínű, ha már előzőleg is egynél több göbe volt). Mindenesetre a pajzsmirigyállapot követése és a kezelés megszabása belgyógyász-endokrinológus és nem sebész dolga. A TSH értéket 0, 5 és 2, 0 között kell tartani. 2008-05-27 19:08:12 |
Műtét utáni gondozás A pajzsmirigyműtét utáni (poszt-operatív) gondozás legfőbb célja a szövődmények megelőzése és kezelése. A pajzsmirigy-eltávolítást követően a műtéti terület fájdalmassá, duzzadttá válhat. A beteg átmeneti rekedtséget, illetve a hangja gyengeségét tapasztalhatja, és előfordulhat légzési nehezítettség is. A sebváladék a műtét során behelyezett vékony csövön (dréncső) keresztül távozik. A dréncső eltávolítása a műtét másnapján, a varratok kiszedése 7-10 nap elteltével történik. A vérrögképződés megakadályozása céljából trombózismegelőző készítmény beadása szükséges, a bőr alá beadandó (szubkután) injekció formájában. Mit tehet pajzsmirigy-eltávolítás esetén? A műtéten átesett beteget – a beavatkozás módjától és a páciens általános állapotától függően – néhány nap elteltével hazabocsátják. A hazatérést követően a beteg folytathatja a szokásos napi aktivitását, de nagyobb erőkifejtéssel járó tevékenységet csak tíz nap elteltével végezhet, és a fizikai terhelést fokozatosan kell bevezetnie.
testsúlyváltozás, hajhullás, emésztési zavarok). A pajzsmirigy rákos megbetegedésének tünetei akár ugyanazok is lehetnek, mint a jóindulatú elváltozásoké: gyorsan növekvő, fájdalmas vagy fájdalommentes pajzsmirigygöb, a nyaki nyirokcsomók tartós duzzanata, rekedtség, mással nem indokolható köhögés, légzési vagy nyelési nehézség. Mikor forduljon orvoshoz? Gyorsan növekvő nyaki csomó vagy göb megjelenése esetén mielőbb forduljon háziorvosához vagy endokrinológushoz a rosszindulatú daganat kizárása érdekében, a tünetek hátterében ugyanis más betegségek – jóindulatú sejtosztódás, ciszta vagy pajzsmirigygyulladás – is állhatnak. A pajzsmirigyrák kiváltó okai A pajzsmirigyrák kialakulásában szerepet játszhatnak genetikai és ismeretlen tényezők, valamint az ionizáló sugárzás. A pajzsmirigyrákos esetek előfordulási gyakorisága a csernobili atomkatasztrófa, illetve a hirosimai, nagaszaki atomtámadás következtében emelkedett. A pajzsmirigyrák diagnosztizálása A pajzsmirigyrák diagnózisának felállítását nehezíti, hogy a tünetei nem mindig nyilvánvalók.
Ennek elsőszámú terápiás módja a gyógyszeres kezelés, mellyel kordában lehet tartani az értékeket a hormontermelés gátlásával. Ha azonban a pajzsmirigy mérete összességében meghaladja az 50 ml-t, vagy az egyébként normális méretű mirigyállományban 3 cm-nél nagyobb göb, vagy többszörös göbök igazolódnak, a műtét jelentheti a végleges kezelést. A másik fontos kezelési forma a jódizotópos kezelés. Ekkor izotópot adnak a páciensnek, amit a pajzsmirigyszövet felvesz fel, így az anyag azt elpusztítja. A hyperthyreosis további gyakori formái idősebb korosztályban jelentkezhetnek inkább. Ez lehet többszörösen göbös golyva pajzsmirigy-túlműködéssel, illetve az egy vagy többgócú autonóm adenoma. Az oki terápia mellett fontos a kísérő tünetek - például a szívpanaszok, magas koleszterin szint - megfelelő kezelése, például pulzusszabályozó, koleszterinszint csökkentő gyógyszerekkel és a megfelelő vitamin és ásványi anyag pótlása is. Pajzsmirigy túlműködés kezelése műtéttel Sikertelen gyógyszeres, vagy jódizotópos kezelés esetén, vagy amikor eleve nem is érdemes elkezdeni a konzervatív terápiát, akkor a műtét hozhat tartós javulást.