1-éig alig mozdult ki Pestről. Utazásai közben népdalokat is gyűjtött az Erdélyi János Népdalok gyűjteménye számára, melyek ott meg is jelentek, sőt egy eredeti költeménye is. A színpadon még egyszer föllépett 1844. 12-én Egressy jutalomjátékában, a «Szökött katoná»-ban mint nótárius, de elfogultan játszott s ezzel végkép búcsút mondott a színészetnek. Nyugodtabb helyzetében ritka tevékenységet fejtett ki, újabb költeményei sűrűn követték egymást nemcsak a Divatlapban, hanem a többi szépirodalmi lapokban is. Tárgyköre is tapasztalatainak, érintkezéseinek többoldalúságával párhuzamban egyre bővült; nemcsak népdalokat és bordalokat írt, hanem a társadalmi és politikai élet mozzanatai is lelkesítették. Költészete tartalmilag mélyült, formailag tisztult s mindinkább kibontakozott az ő sajátos eredetisége, melylyel szokatlanul kivált a korabeli fiatal írók, Vörösmarty és Bajza modorának utánzói csoportjából. A hang egyszerűsége, természetessége és közvetlensége, a képzelet csodálatos könnyűsége és szabadsága, geniuszának eredeti és magyar bélyege általán kedves költőjévé tették a közönségnek, kivált az ifjúságnak.
1842-től az Athenaeum 20, a Pesti Divatlap 129, az Életképek 27 költeményt közölt tőle; 1847–49-ben a Hazánk 22, a Márczius Tizenötödike 4, a Közlöny 5, a Népbarátja 6, a Szépirodalmi Lapok 2 költeményt hozott Petőfitől. Költői pályájának első időszakában (1842–46) összesen 198 költeménye jelent meg különböző folyóiratokban és zsebkönyvekben; a második időszakban (1847–49) 125 költeménye jelent meg. 1. A koros hölgy. Franczia regény. Írta Bernard Károly. Petőfi Sándor, Pest, 1843. (Külföldi regénytár. Kiadja a Kisfaludy-Társaság. Szerk. Nagy Ignácz. XVI. kötet. A regény eredeti czíme: Histoire d'une femme de quarante ans. Jelenlegi czímét a censor adta. németből fordította. ) 2. Robin Hood. Angol regény. Írta James György. Petőfi. U. ott, 1844. (Külföldi regénytár XXII. XXIII. németből fordította rövidítve). 3. A helység kalapácsa. Hősköltemény négy énekben. Írta Petőfi Sándor. Buda, 1844. (A boríték első és hátulsó oldalán két kőnyomatú kép van, melyeket Grimm Vincze készített. Megjelent 1844.
Petőfi Sándor születésének évfordulója is tulajdonképpen vita tárgyát képezi, hiszen 1822. december 31. -ről 1823. január 1. -re virradóra datálják azt (ezért is zajlik 2022-2023 között az emlékév). Születésének helye, szüleinek felvidéki szlovák származása és nemzeti önmeghatározása, a költő későbbi névváltoztatása, életének helyszínei, a szerelemhez, Szendrey Júliához és általánosan a nőkhöz való viszonya, barátságai, főként Arany Jánoshoz fűződő barátsága számtalan árnyalt, akkori és mai szemmel vitatható kontextust villantanak fel egy fiatal férfi életéből, aki mindössze 26 évet élt. Ennek a tudásanyagnak a birtokában a költő előtti tisztelgés sokkal humánusabbá válik és lefejti róla az évszázadok során rárakódott sallangot. Ehhez nyújt nagyon izgalmas támpontokat az irodalmi kultuszkutatás, amely nem csupán a Petőfi életéhez kapcsolódik, hanem világirodalmi szintű jelenség. "Az adatvizualizációhoz szükséges információk kigyűjtése kifejezetten izgalmas folyamat volt: részletesen utánajártunk, melyik versét hol, vagy éppen milyen körülmények között jegyezhette le Petőfi.
Tápió-Sápról 2–3 napi időzés után Szalk-Szent-Mártonba utazott szüleihez, kik itt is, mint Duna-Vecsén, a korcsmát és mészárszéket bérelték. Egy hét alatt írta itt a Zöld Marczi cz. népszínművét, Egressy Gábor jutalomjátékául, júl. be is adta azt a színházi biráló-bizottságnak, de ez előadásra nem fogada el; e művét aztán elégette a költő. Bankos Károlyt látogatta meg Kun-Szent-Miklóson; másnap lakomát csaptak tiszteletére, a gymnasiumi ifjúság pedig fáklyás zenével lepte meg. utazott vissza Pestre. 24-től aug. 10-ig Pesten időzött. A Zöld Marczi bukása mélyen hatott kedélyére, azért szórakozás végett kirándult Erdélyi Ferencz ev. paphoz Gödöllőre s ott találkozott Mednyánszky Bertával, előkelő birtokos szép szőke leányával, a ki a híreért érdeklődött iránta és szivesen társalgott vele. A költőnek szerelemre vágyó lelke a leánykában ideálját képzelte s P. szerelmesnek hitte magát; hozzá aztán aug., szept. többször kirándult Gödöllőre. Mikor megkérő levelére tagadó választ kapott a büszke apától, pár hónap alatt teljesen kigyógyult csalódásából.
1846 őszén kezdődik életének és költészetének legfényesebb korszaka. Megtalálja eszményképét, s a mi eddig költői ábránd volt, mély és szenvedélyes szerelemmé fejlődik lelkében. Ez érzelem melegénél csodálatos harmoniában és gazdagsággal kibontakozik egész egyénisége, lelkének minden ereje s megteremti költészetének legtökéletesebb és legnemesebb virágkorát. Szerelmével együtt erősbödik hazaszeretete és a nemzet politikai eseményein csüggése, s költészetének úgy szerelmi, mint hazafias politikai iránya ezóta tárul ki teljes nagyszerűségében. vége felé nagyobb körútra indult Pestről Obernyik Károlylyal, a szept. 9-re hirdetett erdélyi országgyűlést szándékozott meglátogatni Kolozsvárt; de előbb Szatmárt, Máramarost, utóbb Erdélyt akarta bejárni. Szatmárra mentek tehát, hova Pap Endre és Riskó Ignácz hívták meg. végét és szept. első napjait Pap Endrénél Szatmáron töltötte; szept. 4–5. Nagy-Károlyba mentek, hogy Szerdahelyi Pál helyettes főispán beiktatásán jelen legyenek; szept. a Szarvas fogadóból, hol lakott, Riskó Ignácz megyei aljegyző- és költőhöz költözött át.
elszavalta a Nemzeti dalt, azután ugyanazt az egyetem orvosi karának hallgatói előtt az udvaron; később a mérnöki s bölcseleti kar hallgatói előtt; ugyanez történt az egyetemi téren; 10 óra után a Landerer-nyomda elé vonultak a Hatvani-utczába, és ott a Nemzeti dalt és a proclamatiót kinyomtatták; ekkor P. negyedszer szavalta el a Nemzeti dalt. Délután 3 órakor a Múzeum-téren népgyűlést tartottak és a Nemzeti dal és proclamatio példányait ezreivel osztogatták; innét a városházára mentek, a 12 pont elfogadását sürgetvén. Szepessy Ferencz polgármester azonnal aláírta és Rottenbiller az ablakból fölmutatta a népnek. Rögtön választottak egy rendre ügyelő választmányt, melynek P. is tagja volt; ½ 5 óra tájt Budára mentek Táncsis Mihály kiszabadítására; Zichy Ferenc, a helytartótanács elnöke, azonnal szabadon bocsátotta, mire diadallal vitték Pestre. A színházban Bánk-bánt adták, a színészek nemzeti színű kokárdákkal léptek ki a színpadra, Egressy Gábor a Nemzeti dalt szavalta, az énekkar Egressy Béni az nap szerzett dallama szerint énekelte hozzá a Hymnust és Szózatot, végül a Rákóczy-induló mellett oszlott el a nép.
Eredeti kéziratok és kiadások alapján rendezte, jegyzetekkel és variansokkal kisérte Havas Adolf. Bpest, 1892–1896. Hat kötet. Elbeszélő költemények, a költő réznyom. arczképével. 1892. Kisebb költemények 1842–1846. Petőfi Sándorné, Szendrey Julia rézfénynyom. III. Kisebb költemények 1847–1849. A Petőfi-szobor rézfénynyom. 1893. Vegyes művek: I. Drámák. 1895. Elbeszélések, útirajzok és naplójegyzetek, töredékek. Hírlapi czikkek, levelezés, vegyesek. Függelékül Szendrey Julia naplója és levelei. 1896. Ára az összes mű hat kötetének 19 frt, díszkötésben 28 frt. Baróti Lajos, Petőfi költeményeinek első kritikai kiadásáról. Bpest, 1894. ). 82. Arany János és Petőfi levelezése. ott, 1894. (Végül: Arany János Petőfi emlékének szentelt költeményei). 83. Millenniumi olcsó kiadás. Négy részben. ott, 1896. (E kiadás csak új czímlappal egymás mellé állítása a fentebb leírt 4 kötetes kiadás megmaradt példányainak. ). 84. Shaskpere tragédiája. Magyarázta Szigetvári Iván. ott, 1897. (Jeles Írók Iskolai Tára LIV.
Jókaival még egyszer találkozott a Buda bevételének örömünnepére rendezett lakomán, felköszöntése alkalmával. (? ) Lantja, mely a szabadságharczot minden mozzanatában végig kisérte, az oroszok közeledtére is megszólalt; a Jött a halál czímű költeménye jún. a Respublicában jelent meg. Kossuth felhívására P. és társai július 1-jén falragaszon esti 6 órára népgyűlést hívtak össze a múzeum terére; de mivel a kormány a fővárost elhagyni készült, a felhívásnak sikere nem volt. Mikor a kormány Pestről menekült, júl. ő is megindult családjával Orlayékhoz Mező-Berénybe, hova Czegléden, Szolnokon, Gyomán át, júl. érkezett meg, és ott maradt júl. 18-ig. Ott írta Zoltán fia életrajzát hét hónapos koráig és ott kelt legutolsó ismert költeménye a «Szörnyű idő». Egyformán teltek napjai, változatosság csak az volt, hogy berándult Gyulára Bonyhaival, hol Szakál Lajos, a népköltő és Sárossy Gyula társaságában töltötte idejét. A Székelyföldön szándékozott letelepedni; de előbb az oroszok elől akart családjával menekülni Aradra, esetleg Radnára.