A Brexit és a No-Trade-Deal hatásai a logisztikai vállalatokra Nagy-Britannia hivatalosan már 2020 elején kilépett az EU-ból, a politikai átmeneti időszak pedig ez év végén zárul. A brit kormánytisztviselők és az EU diplomatái azonban mindezidáig nem tudtak megállapodni a kilépési szerződésről. A hatékony áruforgalom azonban erősen függ a biztonságtól és a stabilitástól. Azoknak a paramétereknek egy része azonban, amelyek alapján a sofőröknek és a szállítmányozóknak 2021 januárjától dolgozniuk kellene, még mindig nem egyértelmű. A Brexit menetével kapcsolatos jelenlegi bizonytalanság számos ágazatban megnehezíti a tervezést. A logisztikai folyamatok vonatkozásában a kihívást többek között a külkereskedelemmel, vámmal, forgalmi adóval, szerződésekkel és biztosításokkal kapcsolatos jogszabályok jelentik. Amennyiben ténylegesen No-Deal-Brexitre kerülne sor, a Nagy-Britanniával folytatott kereskedelmet mindenképpen a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai szerint kellene lebonyolítani.
Így például bizonyos tejtermékekre, valamint a marha-, a bárány-, a sertés- és a szárnyashúsok után kell fizetni, de nem ússza meg az autóipar sem, minden importált új autó után kell fizetnie a behozatalért. Sok cserépáru, bizonyos üzemanyagok, valamint műtrágya-szállítmányok után is kell fizetni vámot, akárcsak az olyan termények, mint a banán, vagy a cukornádból készült cukor után, de bizonyos halfélék is felkerültek az újonnan bevezetendő vámlistára.
• 2020. szeptember 27. 12:30 A juhhús iránti kereslet számos tagállamban enyhült az elmúlt hetekben, azonban a kínálat − a korábbi hetekhez hasonlóan − továbbra is szűkös maradt, mely az árakat történelmileg nagyon magas szinten tartja - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A nehézbárány átlagára az EU-ban a 2020. szeptember 13-án záródó, 37. héten 591, 9 euró/100 kg volt, ami 0, 4%-os csökkenést jelent az héttel korábban rögzített (594, 5 Euró/ 100 kg) értékhez képest. Ez az érték azonban továbbra is az idén jelentett harmadik legmagasabb heti ár, amely mintegy 16%-kal haladja meg az előző év azonos időszakában rögzített árszintet. Az EU piacán az Egyesült Királyságból származó behozatalra vonatkozó korlátozások 2021. január 1-jétől történő bevezetésének veszélye továbbra is fennáll, mivel úgy tűnik, hogy az Egyesült Királyságnak az egységes piacról megállapodás nélküli kilépésének kockázata egyre nő. A "no deal" Brexit az EU-vámok teljes bevezetését vonná maga után az Egyesült Királyságból történő bárányhús-behozatalra, és akár az állatállományok behozatalának ideiglenes blokkolását is előidézheti, ha az Európai Bizottság a megegyezés nélküli kilépést követően késedelmesen veszi fel az Egyesült Királyságot az úgynevezett harmadik országbeli engedélyezett beszállítók listájára.
Kabotázs: Az EU-ban működő szolgáltatók jelenleg továbbra is végezhetnek kabotázst Nagy-Britanniában. Vezetői és járműdokumentáció: Az Egyesült Királyságba, az Egyesült Királyságból vagy azon keresztül üzleti tevékenységet folytató EU-s szolgáltatóknak igazolniuk kell járművük és pótkocsijuk járműbiztosításának meglétét. november 2-ától 45 tanácsadó állomás működik a brit autópályák pihenőhelyein és a különböző határátkelőkön. Ezek célja, hogy különböző nyelveken tájékoztassák a tehergépkocsi-vezetőket az összes változásról és a jövőben szükséges dokumentumokról. 2021 januárjától a logisztika minden eddiginél bonyolultabb lesz Európában és Nagy-Britanniában, mivel lassan egyértelművé válik a No-Deal-Brexit valószínűsége. A németországi Ipari és Kereskedelmi Kamara előrelátóan létrehozott egy weboldalt, amelyen összefoglalta a szállítással foglalkozó vállalatok és fuvarozók számára az összes változást. Javasoljuk, hogy a TIMOCOM ügyfelek rendszeresen ellenőrizzék ezt. Hírleveleinkben rendszeresen tájékoztatjuk Önt a további logisztikai hírekről és trendekről.
Nincs ez mindenhol így, Németországban alapból az ezzel ellentétes székhely elvet alkalmazzák alapból, bár ezt az EU-ban kénytelenek voltak feladni, mert ellentétes a letelepedés szabadságával – onnantól viszont, hogy az Egyesült Királyság megszűnik EU-tagnak lenni, a székhely elv újra beüt, és a német jog értelmében egy Németországból irányított angol Limited elveszti a jogi személyiségét. Hogy ezt meggátolják, a németeknél átmeneti időszak lép életbe cégjogi szempontból, ha a britek megegyezés nélkül kiesnek. A magyar cégek szempontjából a legrelevánsabb probléma talán az import kérdése. Az Egyesült Királyság Magyarország 11. legjelentősebb kereskedelmi partnere, a kétoldalú áruforgalom 5, 7 milliárd eurót (1, 9 ezer milliárd ft-ot) tesz ki, nyilvánvalóan sok cég hoz be termékeket a britektől. Ezen a fronton sajnos nem sok jó hírrel szolgálhatunk, megegyezés nélküli brexit esetén november 1-gyel az Egyesült Királyság harmadik országnak fog minősülni, ami a következő kötelezettségekkel jár majd: az általános vámszabályokat be kell tartani (formalitások, vámfizetés) vámazonosító számot (EORI-számot) kell igényelni a vámhatóságnál való nyilvántartásba vétel érdekében korlátozásokra, tilalmakra kell figyelemmel lenni, importengedélyeket beszerezni a britekhez irányuló vagy onnan érkező áruk vámfelügyelet alatt állnak majd, nem az EKÁER hatálya alatt.
A brit jog alapból így működik, csak az EU-joghoz való kötelező alkalmazkodás miatt változtattak ezen, de az unión kívül nyilván visszatérhetnek a megszokott gyakorlatukhoz, vagyis hogy az ilyen esetekben nem náluk van a joghatóság. Nem mehetünk Londonba kölcsönért A pénzügyi szolgáltatások terén is okozhat káoszt a megegyezés nélküli brexit, már csak azért is, mert a WTO-keretek eléggé kiforratlanok, a nemzeti szabályozások között pedig nagyok a különbségek. A magyar-brit relációnál egy fokkal érdekesebb a brit-magyar, vélhetően ugyanis kevés magyar cég nyújt Londonban pénzügyi szolgáltatást, fordítva viszont annál inkább előfordulhat ilyen, a londoni City a világ egyik pénzügyi központja. Az EU-ba pénzügyi szolgáltatást nyújtó, nagy-britanniai székhelyű intézményekre az Európai Bizottság alkalmazhatja az úgynevezett egyenértékűség elvét, amelynek értelmében továbbra is fel lehet venni pl. hitelt Londonban egy ottani banktól magyar félként is, de ez a lehetőség csak intézményi szereplők számára adott, sima cégeknek és a lakosságnak nem.
Brüsszelben van olyan vélemény, hogy Boris Johnson a törvénnyel végső soron a megállapodás nélküli kilépést akarja kiprovokálni. Londonban többek szerint inkább blöfföl – ami megint mások szerint azonban inkább rá fog visszaütni. Az egésznek csak akkor van igazán jelentősége, ha nem jön létre átfogó szabadkereskedelmi megállapodás. Erre persze egyre nagyobb az esély, úgyhogy az igazi tét az - vélik megint többen –, hogy ezért Brüsszelre vagy Londonra lehet inkább hárítani a felelősséget. Szerző: Lenkei Gábor Címkék: nemzetközi, brexit, unió, brit Kapcsolódó anyagok 2021. 01. 07 - Külföldön tanulna a gyerek? Nagy átrendeződésre kell számítani! 2020. 11. 23 - Így néz ki a meccsünk az Unióval 2020. 08. 27 - Mit hozhat az amerikai elnökváltás a gazdaságban? További kapcsolódó anyagok 2020. 13 - Tovább üldözi a bitcoin az aranyat 2020. 03 - Az infláció hajtja az arany árát 2020. 05. 14 - Százezer magyarnak már sikerült letelepednie Angliában 2020. 02. 03 - Brexit: zöldkártyával autózzunk az Egyesült Királyságba!
2020. december 24-én megállapodás született az Egyesült Királyság és az Európai Unió között, aminek 2021. január 1-jei életbelépésével a britek kilépése teljessé vált az intézményrendszerből. Bár a kilépésnek kétségkívül több negatív hatása is van, a Boris Johnson által kötött megállapodás sok tekintetben példa nélküli lehetőségeket teremtett az Egyesült Királyság számára. Az uniós kötöttségek nélkül a szigetország ismét saját sorsának kovácsává válhat, amit leginkább az Egyesült Királyság kereskedelempolitikája feletti teljes kontrol visszaszerzése segíthet. A brit gazdaság jövőbeli sikere hosszútávon ugyanakkor egyfajta katalizátorként működhet, ami további tagállamokat sarkallhat az egyre inkább a föderalizmus irányába haladó Európai Unió elhagyására. A XXI. Század Intézet elemzésében ezúttal az átmeneti időszakot hivatalosan is lezáró, végleges Brexit megállapodás részleteit és az ahhoz vezető négyéves tárgyalássorozat főbb állomásait vesszük górcső alá. Többéves politikai alkudozás eredménye a megállapodás Az Egyesült Királyság EU tagságáról 2016-ban tartottak népszavazást, amin a szavazók 51, 9 százaléka az Európai Unióból történő kilépés mellett döntött.