Bortermelési gondok egykor és most Ha már szőlőtermesztés… Még az 1990-es évek elején megtörtént ipari méretű borhamisítás miatt szerzett kétes hírnevet a megye, annak is az "aranyháromszög" néven emlegetett Soltvadkert, Kecel és Kiskőrös alkotta térsége. Mint Gáspár Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezetének elnöke a NAKlap és a megyebemutató sorozata keretében elmondta, ez az ügy máig kísérti a megyét. – Amolyan levakarhatatlan bélyegként rajtunk maradt, holott jelenleg a borhamisítás egyáltalán nem jellemző – jegyezte meg. – Az évtizedek során mindig is szembe állították a hegyvidéki és a síkvidéki borokat, és utóbbiak általában gyengébbnek volt beállítva. De most már ez nincs így, itt, nálunk, a síkvidéken is egyre jobb minőségű borok készülnek, amit az országos borversenyek eredményei is igazolnak. Már anyagilag sem éri meg hamisítani, mivel például a cukor ára is jelentősen emelkedett. A szőlőtermesztőknek és a borászoknak ma egészen más gondjaik vannak: a túltermeléssel küzdenek.
Az eredetileg 120 milliósra tervezett kis stadionból 2, 5 milliárdos megalomán építmény lett, hárommilliárd forintot költöttek a várfürdő felújítására, de ott van Kisvárdától alig nyolc kilométerre több milliárdért felhúzott luxus tenisz-akadémia, ami a helyiek szerint kihasználatlan. A térség egyik legbizarrabb beruházása az a Cinemaqua-projekt, ami közvetlenül az aréna szomszédságában épült fel, a hollywoodi Paramount filmstúdiót idézve, persze magyar módra. A helyiek által csak NER-Disneylandnek nevezett filmes fantomvárosban különböző stílusú díszletek között bóklászhatnak az érdeklődők, de a helyiek jobban örültek volna munkahelyteremtő beruházásnak, vagy éppen bérlakás-építésnek, amivel helyben tudnák tartani a fiatalokat. Itt egy baromfi-feldolgozó üzem a legnagyobb munkáltató, ahol jellemzően betanított munkára van igény. Több, mint hatmilliárd forintos állami támogatást felemésztve nemrég ugyan megépült egy éticsiga-feldolgozó üzem, amelynek avatásakor, 2019-ben Seszták Miklós 300 új munkahelyet ígért, ám a cég azóta becsődölt, környékét gaz veri fel, az állam meg futhat a befektetett pénze után.
A szép faluképet őrző települések, településrészek, a pusztára jellemző tanyák a falusi turizmus minden részterülete számára kedvező adottságokat kínálnak. Az Alföld nagy részére jellemző tanyák Bács-Kiskun megye településszerkezetének sajátos elemei.
Kisvárda és körzetének példája jól mutatja, milyen ellenszélben kell versengeniük a jelölteknek egy olyan kelet-magyarországi térségben, ahol a fideszes országgyűlési képviselők már-már élet-halál urai, és sokszor ennek szellemében is viselkednek. Tőlük függnek a települési támogatások, velük kell jóba lenni, ha pályázaton indul az önkormányzat. Errefelé az uram-bátyám viszonyrendszer majdnem annyira virulens, ahogyan amennyire azt a szabolcsi, tiszacsécsei születésű Móricz Zsigmond 1930-ban a Rokonok című regényében lefestette. Ilyen környezetben kell szembenéznie az Egységben Magyarországért jelöltjének, a jobbikos Tóth Viktornak a KDNP-s Seszták Miklós ügyvéddel, a város szülöttével, korábbi fejlesztési miniszterrel, aki 2018-ban 61, 87 százalékkal szerezte meg a képviselői posztot, és noha az utóbbi években látványosan visszaszorult a hatalomból, ebben a térségben még mindig ő számít a kormánypárti erős embernek. Azt még az ellenzéki érzelmű szavazók is elismerik, hogy Kisvárda rengeteg pénzt kapott az elmúlt 12 évben, igaz, a legtöbben azt is hozzáteszik: költhették volna értelmesebb célokra is, mint amilyenekre valójában "elszórták".
Utóbbi komplett ágazatokat söpört el, így csökkent le drasztikusan a vegyipar jelentősége vagy szenvedett évtizedekig az építőipar, majd tört előre az autóipar, azon belül is az egykori kutatóintézetek mérnökeivel felálló csapatok, akik a legnagyobb autógyártók beszállítói lettek. A KSH legfrissebb adatai szerint Veszprém megyében a 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások telephelyein 5 éven át tartó emelkedés után 2019-ben mérséklődött, majd 2020-ban többek között a járvány hatására 7, 8%-kal visszaesett. 2021-ben az alacsony bázishoz képest 21%-kal, az országost (+13%) meghaladó mértékben bővült a teljesítmény, amivel sikerült 11%-kal felülmúlni a 2019. évi szintet. A termelési érték 1, 1 ezer milliárd forintot tett ki. Az országos tendenciával ellentétben élénkült a lakásépítési kedv. Veszprém megyében 2021-ben 43%-kal nőtt (országosan 1, 7%-kal mérséklődött) az épített lakások száma az előző év azonos időszaki alacsony bázishoz képest. Összesen 310 lakást vettek használatba, 46%-ukat kisebb városokban, 38%-ukat községekben, fennmaradó részüket a megyeszékhelyen.