Akkoriban jelent meg "Az angol beteg" című film, amelynek fő alakja semmi rokon vonást sem mutatott a valós Almásyval, de ezekben a napokban mutatták be Magyarországon Rudi Mayer operatőr, még 1929-ben, a Lichtenstein–Almásy-féle expedíción készített, több órás némafilmjét, amelyen viszont a valós Almásy Lászlót ismerhettük Almásy László napjainkra közismert földrajzi utazóvá, népszerű útleíróvá vált. Ezt bizonyítja, hogy a TerraPrint kiadásában "Szudánban vadásztam" címmel 1994-ben újból megjelentek Almásy "Autóval Szudánba" kötetének egyes fejezetei, hogy 1995-ben Kasza József "A homok atyja" címmel – a Magyar Repüléstörténeti Társaság kiadásában – önálló, zömében Almásy-szemelvényekből álló művében dolgozta fel a sport- és katonarepülő Almásy tevékenységét. De ezt igazolja az is, hogy a Dénes Natur Műhely néhány hónappal ezelőtt jelentette meg Almásy háborús emlékiratát: "Rommel seregénél Líbiában" címmel. Az Almásy személye irányában megnőtt érdeklődést próbálta kielégíteni Török Zsolt – aki főleg kartográfusként foglalkozik a magyar utazó munkásságával – "Salaam Almásy" című életrajzi és dokumentumregénye [1998] is.
Névjegy Teljes neve: zsadányi és törökszentmiklósi Almásy László Ede Született: Borostyánkő (Bernstein), Ausztria (akkor: Osztrák-Magyar Monarchia), 1895. augusztus 22. Meghalt: Salzburg, Ausztria, 1951. március 22. Szülei: Almásy György (1864-1933) és Pittoni Ilona. Foglalkozása: Afrika-kutató, felfedező, autóversenyző, sportrepülő, kettős ügynök. Művei: Autóval Szudánban (1927); Az ismeretlen Szahara (1934; németül: 1939); Levegőben, homokon (1937); Suhanó szárnyak (1939); (1943). Végezetül következzék egy dokumentumfilm róla:
A Der Spiegelnek nyilatkozó munkatársuk szerint a levelekből kiderül, hogy a grófnak számos homoszexuális kapcsolata volt, mint mondta: "egy egyiptomi herceg is volt a szeretői között". Sivatagi filmet is forgatott, Széchenyi Zsigmonddal vadászexpedíciót szervezett 1931-től minden erejét a Szaharába irányuló expedíciók szervezésére fordította, kalandok sora következett. Repülőgépről fedezte fel a Zarzura-oázist, számos homokkőfennsíkot és völgyet, neolitikus sziklafestményeket talált, az Universal Filmvállalat megbízásából sivatagi filmet forgatott, majd kalandozott egyet a Líbiai-sivatagban, és Széchenyi Zsigmonddal vadászexpedíciót szervezett. 4. Nem volt náci, üldözött zsidókat rejtegetett 1941-ben a magyar honvédség légierejének parancsnoka a német hadsereghez vezényli, így kerül újra Afrikába, ezúttal Rommel hadseregével. Itt a második világháború egyik legizgalmasabb manőverét tervezi és hajtja végre: a Szaharán keresztül két hírszerzőt juttat át az angol vonalak mögé. A manőver sikere maga a csoda, Almásy remek megfigyelő és nyomolvasó, a homoktenger minden rezdülését ismeri, egy kerékcsapásból képes megállapítani, hány órája haladt el ott autó.
Almásyt találták a legmegfelelőbb embernek. Almásy tartalékos tisztként a Rommel által vezetett Afrikakorpshoz került, ahol elismert mélységi felderítőként szolgált. Az ő nevéhez fűződik a sikeres Salaam Hadművelet", amiért Vaskeresztet kapott. A háború után letartóztatták, háborús és népellenes bűncselekményekkel vádolták, megkínozták és bebörtönözték. 1947-ben menekült el az országból. Ausztriában azonban súlyosan megbetegedett. Halálos ágyán értesült arról, hogy kinevezték az Egyiptomi Sivatagkutató Intézet igazgatójává. A híres magyar sivatagkutató és felfedező ebben a könyvében a líbiai sivatagban tett utazását és kutatásait tette közzé olvasmányos, izgalmas, kalandos stílusban a tőle megszokott adatokban gazdag földrajzi pontossággal és precizitással. Az Almásy László és Esterházy Antal közös afrikai felfedező- és vadászútjáról szóló beszámoló először 1929-ban jelent meg, ezt a kiadást két éven belül két kiadás követte. Az egyes kiadások közti különbség a táblák számában, az illusztrációs anyagban, a térkép meglétében vagy nem létében körvonalazható.
5. Nem is ő volt az "angol beteg" fikciója egyébként 1993-ban, Londonban, Michael Ondaatje tollából született. A kalandos életű sivatagbúvár életéből romantikus kalandregényt gyúrt. A filmre vitt történet a második világháborúban, Rommel hadszínterén, a sivatagban játszódik, a lábadozó Almásy gróf visszaemlékezéseire épül. A történet főhőse egy angolnak hitt sebesült, aki repülőgépével lezuhant a Szaharában. Beduinok találtak rá, az összeégett beteget a britekhez szállították. Ők egy itáliai kolostorba menekítik, ahol egy kanadai ápolónő vigyáz rá. Az angol betegről időközben kiderül, hogy magyar származású, neve Almásy László és neves sivatagkutató. A fikció alapja Almásy Rommel seregénél Líbiában című könyve volt. A filmben felvázolt tragikus légibaleset valóban megesett, Almásy erről részletesen beszámol könyvében, azonban a titokzatos angol beteg, a légi-szerencsétlenségben megégett repülős nem ő, hanem egy kanadai születésű főhadnagy volt. Almásynak tehát annyi köze volt a beteghez, hogy a német táborban ápolt sebesültnek ő tolmácsolt.