A táblázatból leolvasható, hogy a kérdéses rizikófaktorok módosítása (magas vérnyomás kezelése, dohányzásról való leszokás) milyen statisztikai valószínűséggel javítja az adott beteg életkilátásáit. A megelőzés A koszorúér-betegség megelőzése a befolyásolható rizikófaktorok elkerülésén, az orvosi kezelésén alapul. A magas koleszterinszint, a különbözö koleszterintípusok (ártó, védő koleszterin) arányának eltolódása bizonyítottan kezelendő. A kezelés első lépése a túlsúly megszüntetése, illetve az állati eredetű zsírok bevitelének csökkentése, a telítetlen, növényi eredetű zsírok arányának növelése. Ennek eredménytelensége esetén jön szóba a gyógyszeres lipidcsökkentés. A dohányzás káros hatása minden más tényezőnél jobban bizonyított. A kivédhető halálozás mintegy 50 százalékáért felelős, és ennek fele a szív- és érrendszeri betegségek által okozott halálozásból adódik. A károsítás mértéke arányos az elszívott cigaretta mennyiségével, illetve a károsító hatás fennállásának időtartamával.
• Instabil angina: intenzív kórházi kezelést igénylő állapot, általában morfinszármazékkal a fájdalom ellen, kis dózisú aszpirinnel, heparinnal, intravénás nitrátokkal stb., erre szigorú terápiás protokollok léteznek. Igen fontos beavatkozási technikák • Koszorúér-tágítás: anginás panaszok, és nem nagyon kiterjedt a koszorúérbetegség • Bypass-műtét: javallat hasonló a fentihezEgészségkalauz - Dr. Székely Gábor
A vizsgálatot futószalagon, vagy kerékpáron végzik. A terheléses szívultrahang szintén hatékony diagnosztikus módszer. Ilyenkor fizikai, vagy gyógyszerrel elért terhelés hatására ultrahanggal figyelik a szív-kamrák falának mozgását. A nyugalomban és terhelés alatt végzett szívizom izotópos vizsgálata szintén segíti a diagnózist azáltal, hogy információt nyújt a szívizom vérellátásnak eltéréseiről. A koszorúereket katéteres beavatkozás nélkül is láthatóvá lehet tenni, nagy felbontású, ún. sokszeletes CT-berendezéssel. Kezelés A stabil angina pectoris ambulánsan is ellátható, de az instabil angina már kórházi felvételt, állandó orvosi felügyeletet igénylő állapot! A koszorúerek szűkületeinek direkt gyógyítása szívkatéterezéssel történhet, melynek során az eret a szűkületnél egy az érbe bevezetett ballon segítségével megtágítják, és egy fémből készült hálót, ún. stent-et is behelyeznek a kritikus érszakaszra. Mint már írtuk, evvel foglalkozó munkatársunk (dr. Bokori György kardiológus) ezt a hasznos beavatkozást OEP által akkreditált állami központban el is tudja végezni az Ön számára.
A szívkoszorúér betegség tünetei A szűkült ér miatt a szívbe nem érkezik elég oxigén, viszont ez a kondíció gyakran nem is produkál észrevehető tüneteket. A fiatal férfiak veszélyeztetettebbek, klimax után pedig a nők hajlama nagyjából megközelíti a férfiakét. Koszorúér betegség kialakulásában további rizikófaktorok az emelkedett koleszterin- trigliceridszint, a cukorbetegség, a mozgásszegény életmód, elhízás, dohányzás, és bizonyos anyagcsere betegségek. A betegség kialakulására közvetett módon a stressz is hat, hiszen a stresszes életet élő ember hajlamosabb az elhízásra, egészségtelen táplálkozásra, kevés mozgásra, dohányzásra, de a fokozott mértékben felszabaduló és állandóan ható stressz-hormonok is elősegítik a helyzet romlását. Tünetek A koszorúér-betegség első enyhébb tünete lehet mellkasi fájdalom, az úgynevezett angina pectoris, mely még nem jár végleges szívizom-károsodással. Az angina pectoris leginkább fizikai, vagy pszichés terhelés hatására jelentkezik, párhuzamosan a szívfrekvencia növekedésével, ill. A behatárolható ideig tartó mellkasi fájdalom kisugározhat a nyakba, állkapocsba, és a bal karba.
A Béta-blokkolók szintén használatosak, a szívfrekvencia csökkenésével a szívizom oxigénellátását javítják. A kalciumcsatorna blokkolók a koszorúerek tágulását okozzák, szintén a terápia részét képezik. A véralvadásgátlók meggátolják azt, hogy a szűk érben vérrög alakuljon ki illetve azt, hogy a vérrög növekedjen. Abban az esetben, ha az infarktus a kórházba érkezést megelőzően nem több, mint 2 órával korábban alakult ki, a vérrög feloldására is van lehetőség, ez teljes gyógyulást eredményez. A magas koleszterinszint gyógyszeres csökkentése, a cukorbetegség és a magas vérnyomás kezelése, a dohányzásról való leszokás fontosak. Sebészeti kezelésre akkor van szükség, ha a gyógyszeres kezelés hatástalan, illetve akkor, ha a koszorúérfestés során olyan eredményt kapunk, amely azt lehetővé teszi. Koronáriatágítással a rövid szűkületet egy ballonkatéterrel tágítják, egy másik műtéti eljárással a károsodott falú eret egy a test másik területéről származó másik érrel pótolják. Dr. Igaz Iván
A beavatkozás kockázata jóval kisebb, mint a szívműtété. Koszorúér- (bypass-) műtét Szigorúan meghatározott kritériumok és szempontok esetén (például több koszorúér súlyos megbetegedése, főtörzsszűkület) bypass-műtét szükséges. A műtét során - a véráramlási akadályt/szűkületet képező érszakaszt megkerülő - vénás áthidalást képeznek az aorta és a szűkült érszakasz alatti koszorúér között. Ennek révén javul a szív vérellátása, működése. Az összefoglaló a koszorúér-betegség rövid áttekintését adja - különös tekintettel annak a megelőzésre. A kezelési módok közül kiemelten tárgyalja az antithrombotikus kezelésben az idén márciusban az Amerikai Kardiológus Társaság kongresszusán ismertetett újdonságokat. A szerző a Szent János Kórház szakorvosa Dr. Kubala Éva