Mire másra használnék fel egy lyukas órámat, mint erre? Na persze, a suliból úgy kellett kisunnyognom, hogy a portás meg ne lásson, mert nyomban feljelent Jutkánál… - Álljál már le, hé! Úgy jár a szád, mint a kacsa segge! - Száj sincs a seggemen. - Azt nem mondtam. - Bár a seggszájú, az nem is rossz sértés. - Nálad, fiam. Vagyis a hozzád hasonló primitíveknél. - Na, ez se volt rossz… Ettől egy percig elhallgatnak. Békésen ülnek egymás mellett a padon. Pedig elég nyirkos, szürke hideg van az ücsörgéshez. De ha az ember veszekedni akar, akkor még az a legjobb, ha rossz az idő is. Ákos szólal meg. - Té úr kukkol az ablakból. Látod? - Hol? Ja, látom. - Mellette meg mögötte az nem a Hanga Edina? - Lehet. - Ne integessünk nekik? - Integessél. Nem integetnek. Té úr és Edina alakja eltűnik. - Mert felpróbálnád, mi? - Nem mit, kit. Edinát. A szöszit. - Fel hát. - Tudom. És ezt nem viccből mondod. - Nem hát. - Jól van, Ákos, akkor húzzál a francba! - Ugyan már, bébi! Egy olyan bombázót ki ne képzelne el magának?
Pláne, ha igazán ember lenne és férfi. Kívánni se kéne jobbat. Egy angyal csacsog, miközben lassan minden elsötétül, agyő, gyötrelem, nyílik a fények ajtaja, helló, túlvilág. Vagy minek programozhatta be őt Teodóra, miközben az üveg alján lötyögő pálinkát még megitta? A fene azt az űrcsótány anya belét neki. Bevedel legkevesebb hat decit az ötvenkét fokosból, és még annyi se látszik rajta, hogy az arcpír ellepi? No persze az ő arca is álca, sőt, kettős álca, úgy mint emberinek látszó bőrszövet, meg a vakolat, amit finom, ám már hervadásnak induló hölgyek sminknek hívnak. Na és, ha momentán ő csak egy bonyolultabb program egy bio- hardwareben, lsd. a becses agya, akkor nem különb a két zombijánál, Pistánál és Öregnél, akik már jó régen a Gazdag Kábel udvar nélküli udvari munkásai. Na és akkor mi a feladata? Ezt persze ő, a bio-robot, nem tudhatja. Neki csak azt kell majd tudni, hogy tennie kell, ha erre késztetést érez. Sőt, ezt se kell tudnia. Mert muszáj lesz cselekednie. Bármi is lesz az, nem lesz képes küzdeni ellene, még ha nagyon akarna se.
Fagyban, közepében a télnek, Csókért könyörögtem tenéked. : Most már virágos a rét, Nem kell szíved, az a jég. Késő minden kisöreg, Eső után köpönyeg. Holtig rávetem a szemedre, Azt, hogy nem zártál a szívedbe. : Most már ne kacsints felém, Most már mást szeretek én. 13 Fáj a hasam, de fáj, pálinkáért fáj. Mikor iszunk mán, egy csepp pájinkát? Haza jöttél, de vízesen, adtam vóna szívesen, De mán akkó késő vót, mert a szívem másé vót. Fáj a szívem, fáj, pálinkáért fáj. : Kértem tőled, nem adtál, inkább megcsaltál. : Fáj a szívem, jaj de nagyon beteg, Orvoshoz én vele úgyse megyek. Kibírom én, akárhogy is fáj. Egy csók után úgy ég a szám, Gyere babám, simulj hozzám. Mit bánom én, akár hogy is, Fáj az én szívem. : Fáj a szívem, jaj de nagyon beteg, Az én szívem szerelemtől beteg.. Egy csók után... A faluban nincs több kislány, csak kettő, csak kettő. Az egyiket elszerette a jegyző, a jegyző. A másik meg a kapuban neveti, neveti, Hogy őt meg a segédjegyző szereti, szereti. Kiültek a vénasszonyok a padra, a padra.
Miért szükséges a tévesen "civilnek" mondott szervezetek átnevezése és átminősítése kormányfüggetlen szervezetté? Mennyiben árulkodik eddigi szóhasználatunk balkáni politikai kultúráról, az ebből következő gyakorlatról nem is beszélve? A norvég alap támogatása révén még valamennyire független társadalmi szervezetek államosítására irányuló kormánytörekvések botránya mutatta meg végképp, milyen veszélyes és káros volt a "civil szervezetek" korábbi meghatározása, mely jelentős mértékben a nemzetközileg elfogadott NGO (Non-Governmental Organization) pontatlan magyarításából következhetett. Egyébként ez kifejezetten magyar és kelet-európai problémának tűnik, mert angolul, a neolatin nyelveken és németül egységesen kormányfüggetlen, illetve szó szerint "nem-kormány szervezetek" a hivatalos név.
Egy magát hatalmasnak gondoló törpe diktátor uralkodik egy olyan ország lakossága felett, amelyik ezt észre sem veszi (a kivételek ne vegyék magukra). A vidék retteg, de nem attól, amitől valóban rettegnie kellene. Az emberek számára fontosabb az, hogy általuk még soha nem látott idegenek ne tehessék be a lábukat Magyarországra, mint az, hogy egy működő egészségügyért szólaljanak fel. Fontosabb egy nem létező probléma, mint a valóban meglévő problémák orvoslása. Orbán Viktor sikeresen elültette az emberek agyában, hogy ne attól rettegjenek ami létezik, hanem attól, ami nem létezik. Miközben egyre több uniós ország mászik ki a 2008-as válság okozta gazdasági gödörből és kezdi el építeni a jövőt, addig a magyar kormány az uniós támogatásokból tartja lélgeztetőgépen az országot. Idehaza nincs valós fejlődés, van viszont hazugság, ígérgetés és megtévesztés. A kormány az elmúlt években felélte a jelent és feléli a jövőt. Magyarország helyzete a szóra érdemes bérnövekedések mellett is siralmas, amit már a fél világ lát, csak azok nem akiket ez valóban érint.
Elég lenne következetesen törekedni alapfogalmaink helyes használatára (valóban demokratikus értelmezésére), hogy az előbb-utóbb a gyakorlatban is megnyilvánuljon és segítsen megtalálni a demokratikus cselekvés alternatíváit. Aki fejben lemond erről, eleve a zsarnokság támogatója lett, akár beismeri ezt, akár nem. Ezért is döntő kérdés, hogy soha többé ne legyünk hajlandók "civil" szervezetként beszélni a kormányfüggetlen szervezetekről. Ehhez fontos eszköz lehet, ha különféle demonstrációkon is megjelenik ez a törekvés a feliratokon, illetve a beszédekben, de sok tüntetésnél is többet ér, ha ebben minél többen következetesek tudunk lenni és hamar elérjük a kritikus tömeget, hogy megváltozhasson a korábbi pártállami örökséggel terhelt szóhasználat a közbeszéyanez vonatkozik a "politikát" megszemélyesítő balkáni szóhasználatra, melyben a politika egy szűk politikai osztály privilégiumaként jelenik meg, ahelyett, hogy a közügyek közös intézését jelentené, illetve a közjó megvalósítását. Bár a fizetett politológusok blogjai és a sajtó csurig tele van vele, szobatiszta demokrata ilyet nem vehet a szájára, inkább arról beszéljünk, mi vezetett ide és mi lehet a kiút.
Abból a célból, ugyebár, hogy az asszony (vagy a nőstény) mesterséges amnéziáját, felsőbb utasításra, mélyhipnózissal feloldja. Na, szép kis história… Tényleg nem történt semmi vészes? Túl azon, hogy Teodóra amnéziája rég megszűnt, mindenre emlékszik, ami a csillagok közt és itt a Földön történt vele, vagyis hülyét csinált mindenkiből, magát hülyének tettetve. És akkor ezt a kiderülést leszámítva csak "kedélyesen" elcseverésztek? Már ahogy lezajlik egy ilyesmi egy űrcsótány anya és egy harmadrendű hím között. "Ó, taposs el! " A szerkesztő. Vagy csak erre emlékszik. És neki van amnéziája. És vajon él-e még egyáltalán? Vagy régen letépett fejjel, a hátán fekve kalimpálja az utolsókat, mint akit bőségesen lefújtak féregirtóval. És ez az illúzió, hogy ő most Hanga Marilyn Edina érvelését hallgatja, bomló agyának végterméke? De nem arról volt szó, hogy az utolsó másodpercek gyorsított filmfelvétele univerzális adomány az élőlényeknek a teremtő által "nagyvonalúan" leosztva? Bár Edinát nézni, és őt hallgatni, az se olyan nagy büntetés.
A lap már 2015 előtt is világszerte muszlimok tömegeit haragította magára Mohamed próféta ábrázolásával, és ezt csak súlyosbította, hogy gyakran kedvezőtlen fényben tüntették fel a prófétát. Az iszlám vallás tiltja Mohamed próféta vagy Allah ábrázolását, ugyanúgy, ahogyan az általuk prófétaként tisztelt Jézus Krisztus vagy Ábrahám ábrázolása sem engedélyezett. Samuel Paty halála után megkapta a legmagasabb francia állami kitüntetést, a Francia Köztársaság Becsületrendjét (Légion d'Honneur), az országban pedig nemzeti hősként tekintenek rá. Pakisztán fővárosában, Iszlámbádban kedden feldühödött pakisztániak vonultak utcára, akik francia zászlókat égettek és Macron-ellenes jelszavakat skandáltak, amiért a francia államfő ennyire nyíltan kiállt Samuel Paty mellett. NYITÓKÉP: Charlie Hebdo / Twitter
amúgy a szélvész tempó nem kötötte le annyira, hogy amikor jöttünk visszafelé fagyival, ne ordított volna, hogy inkább az kell neki is. furák ezek a gyerekek cukiság:)) <3 ezt a csajt itten vagy 15 éve ismerem, és soha az életben nem láttam más lábbeliben. vagyisazazhogy időnként biztos lecseréli mert kinövi vagy ilyesmi, hanemhogy csak a converse 6 notes Az örök győztes néhány pillanatra megakasztotta a jövőt Az örök győztes néhány pillanatra megakasztotta a jövőt [email protected] győzelmi jelentéseket tolnak a képünkbe immár tíz éve! Legyőztük már Brüsszelt. Ez patent. [email protected] győzelem volt jegyzem meg, most ott kuncsorog ez a szerencsétlen, hogy legalább annyi pénzt adnának már, amivel az önmagába szerelmes Szijjártó "dógozóbajáró" repcsijét megtankolják. Legyőzte Sorost, őt feszt legyőzi. Hogy ne nevessen a kisöreg majd a végén. Van, hogy naponta. … View On WordPress 0 notes Oh to be Julija Bisak, tenderly held by Zvonko Bogdan as he sings "te tvoje plave oči ne daju sna u noći nikako" 2 notes Lakik szemben Bandi bácsi, a kisöreg, akivel óriási cimbik vagyunk.
na mindegy.. volt a suli Lacika? Gyere ide hadd verjem szét a hülye idióta fejed ezzel a kerti gallyvágó ollóval" 3 notes emlékpercek a Városligetbe tekintünk most vissza a ligetben az is a szép, hogy akkor is történik valami, amikor nem történik semmi. itt egy csendes összejövetel látható éppen, mi is egyre igyekeztünk, és én mint kísérő, tisztára hittem azt, hogy ez lesz az. ők láthatóan nem csináltak semmit, de egyáltalán, na mi meg egy olyan társaságba mentünk, ahol valami könyvből olvastak fel részleteket ilyen cetlikről és videó is készült meg minden lófasz, nagyon kellett tartanom magam, hogy bele ne aludjak az egészbe:D:( itten a gótoknál minden bizonnyal nagyobb élet folyt, le merném fogadni pompázatos esküvői fotózáson is részt vettem, nem hívott a kutya se, dehát nem bírtam ki persze. csodaszép volt a menyasszony és történt valami ami a lázas telefonozást kiváltotta, számomra sajna nem derült ki, hogy mi az:( nem egy helyre tartottunk jaj józsikám, hol vagyunk már attól taposs oda kisöreg mer sose érünk oda.